HOGYAN KELETKEZIK A GERINCFÁJDALOM

A fájdalom a test sérülésének kellemetlen, érzelmileg megrázó élménye. A hirtelen bekövetkező sérülés és az általa okozott fájdalom nyilvánvaló ok-okozati összefüggésben állnak. A tartósan fennálló, idült fájdalom általában a mélyebb szövetekből ered. A fájdalom szubjektív érzet, nagyon sokféle jelzővel illethető. Lehet szúró, hasogató, égő, lüktető, nyilalló, görcsös stb. jellegű.

A fájdalomküszöb, vagyis az a határ, amikor egy érzést már fájdalomként élünk meg, széles határok között változik: egyéni, egészségi állapotbeli, pillanatnyi helyzetből adódó, kulturális különbségek határozzák meg, de az agyi aktívitás pillanatnyi szintje is hatással van rá. Egy adott emberre nézve szintje nagyjából állandóan jellemző.

A fájdalomtűrés szintje hihetetlen mértékben változó. Elsősorban a tudat határozza meg, de a személyiségtől, kulturális, viselkedési elvárásoktól nagyban függ. Magas a fájdalomtűrőképesség vészhelyzetben, sport-, harci- vagy mentési körülmények között, bizonyos betegségekben. Alacsony, ha valaki bizonytalan, egyedülálló, depressziós vagy védtelen stb., valamint egyes betegségekben. Ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni a lelki tényezőket sem. A testi és lelki állapot között is fellelhető a kapcsolat. Mindenki a maga “gyenge pontjával” reagál a lelki közérzetének zavaraira: egyesek gyomorfájdalommal, szívpanaszokkal, mások viszont - és sok ilyen ember van - nyak- vagy hátfájdalommal, fejfájással.
A gerincfájdalomnak e lelki részét semmiképpen sem szabad lebecsülnünk.

Minden diszharmóniára, vagyis az egyensúly kellemetlen megbomlására (függetlenül attól, hogy milyen területen jön létre) a test azonos módon reagál: elsősorban az egyensúly keresésével (ami túlterheléshez vezet), ezen túl elfáradással és végül fájdalommal. Stresszhelyzetben gyakran tapasztaljuk a vállöv- és a hát-, illetve derék izmaiban a tartós izomgörcs okozta kis, nyomásérzékeny csomók megjelenését, melyek igen fájdalmasak lehetnek, de egyszerűen kezelhetők és elmulaszthatók.