HOGYAN KELETKEZIK A GERINCFÁJDALOM
A
fájdalom a test sérülésének kellemetlen, érzelmileg megrázó élménye. A hirtelen
bekövetkező sérülés és az általa okozott fájdalom nyilvánvaló ok-okozati
összefüggésben állnak. A tartósan fennálló, idült fájdalom általában a mélyebb
szövetekből ered. A fájdalom szubjektív érzet, nagyon sokféle jelzővel
illethető. Lehet szúró, hasogató, égő, lüktető, nyilalló, görcsös stb. jellegű.
A fájdalomküszöb, vagyis az a határ, amikor egy érzést már fájdalomként élünk
meg, széles határok között változik: egyéni, egészségi állapotbeli, pillanatnyi
helyzetből adódó, kulturális különbségek határozzák meg, de az agyi aktívitás
pillanatnyi szintje is hatással van rá. Egy adott emberre nézve szintje
nagyjából állandóan jellemző.
A fájdalomtűrés szintje hihetetlen mértékben változó. Elsősorban a tudat
határozza meg, de a személyiségtől, kulturális, viselkedési elvárásoktól nagyban
függ. Magas a fájdalomtűrőképesség vészhelyzetben, sport-, harci- vagy mentési
körülmények között, bizonyos betegségekben. Alacsony, ha valaki bizonytalan,
egyedülálló, depressziós vagy védtelen stb., valamint egyes betegségekben. Ezért
nem szabad figyelmen kívül hagyni a lelki tényezőket sem. A testi és lelki
állapot között is fellelhető a kapcsolat. Mindenki a maga “gyenge pontjával”
reagál a lelki közérzetének zavaraira: egyesek gyomorfájdalommal,
szívpanaszokkal, mások viszont - és sok ilyen ember van - nyak- vagy
hátfájdalommal, fejfájással.
A gerincfájdalomnak e lelki részét semmiképpen sem szabad lebecsülnünk.
Minden diszharmóniára, vagyis az egyensúly kellemetlen megbomlására (függetlenül
attól, hogy milyen területen jön létre) a test azonos módon reagál: elsősorban
az egyensúly keresésével (ami túlterheléshez vezet), ezen túl elfáradással és
végül fájdalommal. Stresszhelyzetben gyakran tapasztaljuk a vállöv- és a hát-,
illetve derék izmaiban a tartós izomgörcs okozta kis, nyomásérzékeny csomók
megjelenését, melyek igen fájdalmasak lehetnek, de egyszerűen kezelhetők és
elmulaszthatók.