GERINCBETEGSÉGEK

Az emberiség fennállása, vagyis két lábon járásunk óta van tudomásunk gerincbetegségekről. Gyakoriságuk az utóbbi években jelentősen megnőtt, népbetegséggé vált.

A gerincfájdalom többnyire nem elkerülhetetlen sorscsapás, hanem sok esetben helytelen tartás, mozgás, életmód következménye.

Kétségtelen, hogy gyakran örökölt tényezők, fizikai túlterhelés lényeges elemek egyes gerincbetegségek kialakulásában, de az is kétségtelen, hogy megfelelő életmóddal mindenki sokat tehet a gerincpanaszok megelőzése érdekében, különösen azok, akiknél ilyen hajlamosító tényező fennáll. Sokkal könnyebb megelőzni a bajt, mint meggyógyítani!

Először a gerinc felépítését, működését, valamint a leggyakoribb gerincelváltozásokat ismertetjük. Kitérünk arra, hogy mit tehetünk ezek megelőzése és kezelése érdekében. Részletesen, rajzokkal illusztrálva ismertetjük, hogy melyek azok a leggyakoribb hibák, amelyeket naponta elkövetünk, illetve melyek a gerinckímélő testtartások a mindennapi életben. Végül, de nem utolsósorban olyan gyógytorna-gyakorlatokat gyűjtöttünk össze, amelyek naponta, otthonában végezve segítenek a gerinc és a környező izomzat karbantartásában.

Magyarország felnőtt lakosságának közel 80%-a szenved derékfájdalomtól, a középkorúak jó része leginkább emiatt kerül betegállományba. Azok az emberek, akiknek feszesek a hátizmaik, porckorong károsodásuk, csontritkulásuk, fejfájásuk, isiászuk vagy egyéb gerincpanaszuk van, sokat szenvednek a fájdalomtól. E panaszok oka gerincbetegség, vagy testtartási, mozgási rendellenesség. Mivel a tartási rendellenességek már serdülőkorban is észlelhetök, korai felismerésükkel és kezelésükkel a későbbi, a gerinc helytelen terheléséböl fakadó, maradandó elváltozások és panaszok megelőzhetők.

A derékfájás a világ számos országában az egyik leggyakoribb panasz. Angliában például évente 10 millió munkanap kiesését okozza és az e betegségben szenvedők kezelési költsége meghaladja a 60 millió fontot. Az Egyesült Államokban a derékfájás 5,4 millió amerikait tesz munkaképtelenné és ez évente 20 milliárd dollár költséget jelent az amerikai gazdaságnak. Svédországban 1952 és 1982 között a mozgásszervi elváltozások miatt leszázalékolt betegek száma 290%-kal nőtt. E betegek csaknem valamennyien derékfájdalom miatt lettek rokkant nyugdíjasok. Ugyanezen idő alatt szív- és keringési betegség miatt 33%, elmebetegség következtében 9%, légzőszervi megbetegedések miatt “csak” 39%-kal nőtt a rokkant nyugdíjasok száma. Hazánkban ilyen felmérések nem történtek, azonban ha lennének, valószínűleg még ennél is szomorúbb képet mutatnának.

Az utóbbi években megdöbbentő hazai felmérések szerint a panaszmentes magyar ifjúság orvosi vizsgálatakor a gyermekek, fiatalok mintegy 2/3 részében a gerinc rendellenességei megtalálhatók. Ezek a rendellenességek - az ehhez társuló környezeti ártalmakkal együtt - az életkor előrehaladtával kialakuló kopásos gerincbetegségek melegágyai. Ezek a betegségek rendkívül sok fájdalmas órát, napot, évet, s ami még ennél is fontosabb - nemcsak az egyénnek, hanem az egész magyar társadalomnak - nagyon nagyszámú munkaképtelenséget, keresőképtelenséget okoznak. Ha a betegség már kialakult, hosszasabb és nehezebb a karbantartása, gondozása, mint a meglévő gerinc rendellenesség (de még nem kialakult porckopás) esetén a gerincbetegségek megelőzése.

Ez a kiadvány a gerinc felépítését, működését mindenki számára közérthető nyelven ismerteti. A témában különösen jártas szerző nemcsak a leggyakoribb gerincbetegségekkel ismerteti meg az olvasót, hanem életmódbeli tanácsokat ad a betegségek megelőzésére is. Az illusztrációval is kísért, gyógytornász szakmai közreműködésével összeállított gyakorlatok segítenek a helyes testtartás, a megfelelő izomzat kialakításában.

Gerincbetegek és jövendő gerincbetegek, tehát szinte mindenki számára (kinek nem volt még derékfájdalma az élete során?) ajánlom e kis füzet alapos áttanulmányozását, a benne foglaltak megfontolását és a mindennapos gerinctornát.

Terápia: A gerincbetegségek esetében döntően háromféle kezelési lehetőség van: gyógyszerek, fizioterápia és esetenként műtét. Természetesen, a már kialakult kopást és meszesedést nem tudjuk visszafordítani, de a fentiekben említett következményeket: az izmok gyengülését, feszülését, görcsösségét, megrövidülését, illetve megnyúlását, a fájdalmat és a mozgáskorlátozottságot jól tudjuk befolyásolni.
Gyógyszeres kezelésként fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők és izomlazító gyógyszerek jöhetnek szóba.
A fizioterápia kis- és nagyfrekvenciás elektroterápia, ultrahang, fénykezelések, hőkezelések (meleg : iszappakolás, paraffin pakolás, hősugárzás; hideg : jegelés, hideg pakolás, kryogél kezelés) gyógyfürdők, masszázs és gyógytorna segítségét veszi igénybe a panaszok csökkentése és a gyógyítás érdekében.
A gyógytorna fő célja az izomerősítés a mozgáskorlátozottság és izomsorvadás csökkentésére, illetve megelőzésére.
Műtéti beavatkozás akkor indokolt, ha az egyéb kezelések nem hoznak kellő eredményeket. Célja az anatómiai rendellenességek megszüntetése, az esetleges kóros alakváltozás kiküszöbölése, illetve javítása.
A kezelés orvosi feladat, a bajok megelőzése azonban mindenkinek a saját feladata. Természetesen nem minden gerincbetegség előzhető meg, de legnagyobb részük kockázata lényegesen csökkenthető. Veleszületett vagy öröklött elváltozásokat nem tudunk befolyásolni, de sérüléseket, mechanikus túlterhelést, a rossz tartást legtöbb esetben meg lehet előzni, vagy a kockázati tényezőket ki lehet iktatni. Azoknak, akik gerincfájdalmakra hajlamosak, ezt szakmájuk megválasztásakor is figyelembe kell venniük.
Számos gerincelváltozás a serdülőkorban kezdödik, ezért nagyon fontos iskolás korban a gerinc vizsgálata. Minden korán felismert elváltozás gyógyítható, illetve megelőzhető. Rendkívül fontos a megfelelő testmozgás, illetve a káros tevékenységek kiiktatása. Emelés, hajolás - különösen csavaró mozdulattal kombinálva - kerülendő.
Mindenkinek meg kell tanulnia, hogy miként kell helyesen állni, ülni, feküdni, felkelni, emelni, hajolni.
Egyenes háttal, behúzott hassal, emelt fővel álljon, tartós állás esetén nehezedjen felváltva egyik, majd másik lábára.

Gerincferdülés:

Gerincferdüléskor (scoliosis) a hátulnézetben egészségesen egyenes gerinc oldalirányba görbül.
Ennek oka lehet valamelyik alsó végtag rövidülése következtében kialakult ferde medenceállás, vagy veleszületett fejlődési rendellenesség, esetleg fiatal korban szerzett elváltozás.

A gerincferdülés következtében a csigolyák és a csigolya közti porckorongok megterhelése egyenetlenné válik (a domború oldalon nagyobb lesz a nyomás, mint a homorú oldalon).

Ilyenkor a hátizmok igénybevétele is rendellenes, ezért a gerincferdüléshez gyakran társul porckopás és izomfájdalom. A gerincferdülés tehát bizonyos időszakokban fájdalmas mozgáskorlátozottságot válthat ki.

Előfordulhat az is, hogy a ferde tartás védekező jellegű. Főként az ideggyök nyomásakor kialakuló fájdalom enyhítésére veszi fel a gerinc ezt a kényszertartást, amely a fájdalom megszüntével azonnal oldódik, és soha nem jár a csigolyák elfordulásával, mint a valódi gerincferdülés.

Rossz testtartás:

Rossz testtartás a természetes gerincgörbületek fokozódása vagy elsimulása pl. gyenge hátizmok miatt alakulhat ki.

Ilyenkor a gerinc (függőleges) álló helyzetben nincs jól megtámasztva, s ezáltal működése nem megfelelő.

Ha a korai kezelést elmulasztják, ez rövidesen gerincbetegséghez vezethet.

A fej és a nyak helyes tartásának is nagy jelentősége van, például az előre tolt fejtartás fokozza a háti görbületet, így idézi elő a rossz testtartást.

Serdülőkori görbe hát:

A Scheuermann-betegség a domború hát különleges formája, mely kezeletlen esetben ugyancsak komoly fájdalmakhoz vezethet. Serdülőkorban kezdődik és 20 éves kor körül befejeződik. Azért kapta korábban a “tanoncpúp” elnevezést, mert fiatal korban végzett nehéz testi munka rontja az állapotot.
Ma serdülőkori görbe hát a neve, mivel nemcsak tanoncokon, hanem minden serdülőn elöfordulhat, ha nehéz munkát kell végeznie, vagy görbén ül az iskolapadban. Ebben a betegségben a csigolya széle károsodik, a gerinc teherbírása csökken. Korai felismerése és helyes kezelése után csaknem nyomtalanul gyógyulhat, ellenkező esetben a csigolyák ék alakúvá válhatnak és ezáltal a hát kiegyenesítése már lehetetlenné válik. igy a domború hát állandósul, rögzül.

Gyulladásos gerincbetegség:

A gerincbetegségek első csoportja gyulladásos jellegű.
Kiváltó okuk és kialakulásuk mikéntjét sajnos még ma sem ismerjük.
Ezért megelőzésükre egyenlőre még nincs mód.
Szerencsére ezek viszonylag ritkábban fordulnak elő, minden esetben reumatológus segítségét igénylik.

Kopásos gerincbetegség:

A gerincbetegségek zöme kopásos, vagyis latin szóval degeneratív eredetű. Az életkor előrehaladtával a kopás természetes jelenség.

A porckorongok víztartalma már viszonylag fiatal korban csökkenni kezd, ezzel fokozatosan veszítenek rugalmasságukból. Ilyenkor magasságuk csökken, s ezzel a csigolyatestek közötti rés is keskenyebb lesz, az ízületek alkotórészeinek elhelyezkedése megváltozik. Ilyenkor a túlterhelést (például hosszú ideig tartó fizikai terhelés, elhízás, féloldalas terhelés - amit a végtagok hossza közötti különbség okozhat - veleszületett fejlődési rendellenesség, rossz tartás stb.) a gerinc csak egy ideig tudja ellensúlyozni, amikor elért terhelhetőségének határához, panaszok jelentkeznek. Ha a porckorongok víztartalma csökken, már nem tudják megfelelően ellátni “lökésgátló” szerepüket. Ennek következtében a csigolya szélei ajakszerűen kiszélesednek, röntgenfelvételen is jól látható meszesedés, csőrképzödés alakul ki azért, mert a szervezet igyekszik a kevésbé teherbíróvá vált részt megszilárdítani, mészlerakódással mintegy hidakat építve a csigolyák közé. Ez a természetes védekező folyamat nem jár feltétlen fájdalommal, csak akkor, ha a csőrök a közelükben lévö szalagokat, ízületi tokot vagy izmokat nyomják és így tartós fájdalmat okoznak.

A porckorongok magasságának csökkenése a csigolyanyúlványok által képzett csontos csatornát beszűkítheti, az ebben futó igen fontos erek és idegek izgalma ugyancsak jellegzetes tüneteket okozhat. Az izmok igyekeznek ehhez az új helyzethez alkalmazkodni: megrövidülnek, feszessé, görcsössé válnak, az ilyen izomzatnak rossz az oxigénellátása. Ez önmagában is fájdalmas lehet.

Porckorong elváltozások:

Heveny porckorongsérülés azt jelenti, hogy a hátgerinc nagyfokú megfeszülése, túlterhelése miatt a porckorong tokja megszakad, és a belső zselés állomány kitüremkedik. Ez azután nyomhatja a gerinccsatornában futó idegeket, melyek a láb érzeteit és mozgását irányítják. Heveny porckorongsérülés komoly deréktáji fájdalmat okoz, mely az egyik vagy mindkét láb felé sugárzik, és ez a fájdalom fokozódik köhögésre, tüsszentésre. A lábakban zsibbadás, bizsergő érzés, vagy akár az izomerő gyengesége is kialakulhat. A fájdalom hirtelen kezdődhet, vagy fokozatosan rosszabbodhat néhány hét után.

Teendő porckorong problémák esetén:
Ágyban kell maradni, amíg a fájdalom csökken, de 1-2 napnál tovább nem javasolt. A hátgerincet jó kemény és lapos matraccal kell alátámasztani. Legtöbb esetben egy pár nap, egy hét után már javulás jelentkezik. Nem szabad erőlködni.

Más esetekben esetleg szükség lehet egy helyi, a gerinc megfelelő tájékára adott injekcióra, a gerinc huzatására, tornagyakorlatokra vagy gerincfűzőre. Ha az egyik kezelés esetleg hatástalan, a másik talán segít.

Sürgős orvosi segítségre van szükség, ha a lábzsibbadás kiterjed, ha a lábat nem tudja rendesen mozgatni, vagy a vizeletürítéssel kapcsolatos probléma jelentkezik.

Azoknál fordul elő leggyakrabban a porckorongszakadás, akik ülö munkát végeznek, vagy akik a kezükkel végeznek nehéz munkát.

Sebészeti beavatkozás csak ritkán szükséges porcsérülések miatt. A legtöbb ember teljesen felépül a porckorongkárosodás után.

Idősebb emberekben a csigolya megvékonyodhat, lelapulhat és fájdalmat okozhat ez önmagában is. Ez a fájdalom összetéveszthetö a porokorongkárosodás okozta fájdalommal.

Porckorong sérv:

Porckorongsérvről (vagy gerincsérvről) akkor beszélünk, ha a még vízbő, rugalmas porckorong elmozdul a helyéről, kiboltosul a mögötte lévő csatorna felé. Miután alul és felül a csontos csigolya szélei, elöl pedig az igen erős hosszanti szalagok tartják helyben, csak hátra vagy oldal felé tud kiboltosulni. Attól függően, hogy ez a kiboltosuló vagy sérvesedő porckorong milyen részeket nyom, változó, de általában igen kellemetlen tünetek (zsibbadás, fájdalom) alakulnak ki. Kiváltó oka leggyakrabban a szokatlan, vagy megeröltető fizikai megterhelés.

Az emberré válás során a felegyenesedés következményeként az ágyéki gerinc alsó részén a legnagyobb a változás a teherviselés miatt. Ezért van az, hogy a porckorongsérvek 95%-a a IV-V. ágyéki, illetve az V. ágyéki csigolya és a keresztcsont között fordulnak elő.